Suhanjunk!

Mióta kis hazánkban megszűnt a Vidámpark és a Zobori élménypark is eltűnt, nagy kérdés, hogyan pótoljuk azt a feledhetetlen élményt, amit kiskorunkban a hullámvasutazás jelentett. Ha nincs kedvünk Lengyelországba, Ausztriába, netán Olaszországba utazni egy kellemes száguldás kedvéért, akkor erre egyik alternatívaként kiváló megoldást jelenthet a drótkötélpálya.

Hosszúságának leginkább lehetőségeink szabnak határt, a megfelelő tartozékok segítségével stabil, élménydús pálya építhető fel. A jó minőségű drótkötélpályához általában 10 mm vastag acélkábelt használnak, s egyik végét kábelfeszítővel zárják, míg a másikon egy gyűszű csatlakozik a huzalrögzítőhöz. Ez feszíti ki megfelelő mértékben a drótkötélpálya szerkezetét.

A láncot, amire az ülőtárcsa is rögzíthető, manapság gumival vonják be. Ez által könnyebb kapaszkodni is, a láncról könnyebben lecsúszik a gyerekek keze. Ülőtárcsából kényelmes méretet érdemes választani, ami kisebb és nagyobb nebulók számára is kényelmes és biztonságos ülést biztosít. És hogy ne csússzon senki túl, egy spirálféket sem árt a lendület fékezéséhez beszerezni.

A drótkötélpályák ma már a legtöbb, nagyobb szabad térrel rendelkező játszótéren megtalálhatóak. Bár a siklás élménye viszonylag rövid, a gyerekek nagyon szeretik a kellő adrenalinlöket miatt. Sokszor látni, hogy a drótkötélpálya mellett a láncot fogva testvérek, barátok vagy maga az egyik szülő is rohan, hogy még nagyobb sebességre kapcsoljon fel, s az élményt evvel is fokozza. Az biztos, hogy egy hangos, izgalmas, és nem is éppen magányos jellegű játszótéri eszközről beszélünk.